A személyiségfejlődésünk gyerekkorunk óta tart. Először megtanulunk hangokat kiadni, szavakat, majd mondatokat formálni. Szüleink révén átvesszük a kötelező illemfeladatokat, mint az étkezést az evőeszközzel, a köszönést, ha belépünk egy kisebb zárt helyiségbe, később pedig életünk egyik meghatározó élményeként megtanuljuk bekötni a saját cipőnket.

Az általános iskolai évek alatt az olyan rendkívül fontos témakörök, mint a kovalens kötés, vagy a nyulak szaporodása mellett a tudás fájáról elsajátítjuk az alapokat: írni, számolni, olvasni, szöveget értelmezni. 14 éves korunkra befejezzük az általános iskolát, és belevetjük magunkat a középiskolai évekbe, ahol tulajdonképpen a legtöbbet formálódik a személyiségünk.  Alapvető személyiségjegyeink már egészen kis korunkban kialakul.

A négy alapvető személyiségtípus

Talán a legelső személyiség-típustan Galéneosz nevéhez fűződik. Négy személyiségtípust különböztet meg vérmérséklet szerint.

  • Szangvinikus: társaságkedvelő, bőbeszédű, könnyelmű, fogékony, vidám, élénk.
  • Kolerikus: aktív, vezető, indulatos, optimista, kitartó, nyugtalan.
  • Flegmatikus: kiegyensúlyozott, bizonytalan, megfontolt, nyugodt, passzív, szelíd.
  • Melankolikus: precíz, csendes, érzékeny, empatikus, mértékletes, pesszimista.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy négyféle embertípus létezik. Mindegyikből megtalálható bennünk egy rész különféle súlyokkal.

Minden esetben előnyökről és hátrányokról is beszélhetünk, tehát olyan, mint „rossz személyiségtípus” nem létezik. Jó hír azonban, hogy mint sok mást, ezt is fejleszthetjük az életünkben.

A fent említett kezdetleges erőfeszítések után az embereknek eltűnik az életéből a személyiségük fejlesztésére való hajlandóság, sőt tulajdonképpen legtöbben azt sem tudják mi az a személyiség, és mi az a személyiségfejlesztés. Élnek az „én ilyen vagyok, ezt el kell fogadnod” menekülő útvonal adta lehetősséggel. Ez a cikk nem nekik íródik, és valószínűleg soha nem is fognak rátalálni, hiszen talán most is valamelyik kereskedelmi csatorna, vagy bulvárlap élvez prioritást a saját életükkel szemben.

A személyiségfejlesztés felé nyitottak számára

Ellenben akik egy kicsit is szükségesnek érzik a fejlődést az életükben, a legjobb helyen járnak. Valószínűleg hajlandóságot éreznek a fejlődésükre, valami zavarja őket, amin változtatni szeretnének. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az út során kikerülhetetlen kudarcok fognak érni mindenkit.  A fejlődés fájdalmas is lehet, de egyben élvezetes is. Kipróbálunk valami újat, ami elsőre nem sikerül, és közben megsérülünk, de a sebeink nyalogatása helyett vonjuk le a tanulságokat, és menjünk tovább!

A személyiségfejlesztés egy folyamat

Elhiheted, egy idő után már csak nevetni fogsz, és mérhetetlenül hálás leszel magadnak, amiért nem adtad fel. Sokszor tapasztaljuk majd a környezetünk értetlenkedését, akik megadott séma szerint élik az életüket, és néhány ember majd eltűnik az életünkből, mert egy idő után egyszerűen kinőjük a társaságát, már nem ad semmit hozzá a mindennapjainkhoz, rosszabb esetben teljesen lehúz minket.

Ne ijedjünk meg, ez egy teljesen természetes folyamat. Ahogy Róma sem egy nap alatt épült fel, úgy mi sem két nap alatt leszünk sikeres emberek, válunk vonzó személyiséggé. Több évtizednyi rossz beidegződés eltüntetéséhez több idő kell, és sok esetben látni az embereknél azt a türelmetlenséget magukkal szemben, ami a folyamat hatékonyságát kérdőjelezi meg. Azonnali eredményeket akarnak, a lépcsőzetességet arrébb hajítva a sarokba.

Személyiségfejlődés egy párkapcsolatban

A célok összeírása, a fejlődés általi boldogság.

Első lépésként érdemes leülni és összeírni egy lapra, hogy mi is az, amit el akarunk érni az életben. Álmok, célok, bármi, ami az eszünkbe jut és számunkra fontos.

Szabjuk meg a határidőt, amíg ezeket a célokat elérjük, realizáljuk magunkban mi szükséges ezekhez, hogy elérjük, és nincs más hátra, mint elindulni a hozzájuk vezető úton.

Amikor pedig elértük a célunkat, végtelenül büszkék leszünk magunkra.

De tulajdonképpen nem ez tesz minket boldoggá, büszkévé, hanem az az út, amin addig végighaladtunk. Néha viharban, máskor napsütésben, vagy egyszerűen csak szelíd széllel a hátunk mögött, mely a hátunkat fújva kísér minket utunk során, addig a bizonyos célszalagig. Észre sem vesszük, és mire odaérünk, már rengeteg egyéb tudást felhalmoztunk, melyekre mikor megtettük az első lépést, nem is igazán gondoltunk.

Mint minden másra, a személyiségfejlesztésre is igaz: Minél több energiát fektetünk bele, annál sikeresebbek, jobbak leszünk benne. Fontos azonban, hogy saját magunktól, belülről érezzük a hajlandóságot az e területen való munkának.

A pozitív légkör fontossága

Az egyik legfontosabb tényezőnek a kitartás mellett a pozitív légkört, gondolatokat tartom. Tapasztalataim szerint rengeteget számít, milyen környezetben éljünk mindennapjainkat. Egy olyanban, ami mindvégig támogat és a legnehezebbnek tűnő pillanatokban sem hagy elveszni minket, ránk parancsol, ne merjük feladni, vagy ennek az ellenkezője, egy teljesen negatív, visszahúzó, sikertelen emberek armadáját alkotó társaság.  Előbbiek körében sokkal könnyebben tudunk fejlődni, utóbbiaktól saját érdekünkben jobban tesszük, ha minél előbb megszabadulunk.

A pozitív gondolatok tekintetében érdemes utánanézni pár személyiségfejlesztéssel kapcsolatos irodalomnak, mint pl A titok, A sikerkalauz, Főnix szeminárium. Filmek tekintetében is számos olyan alapműről beszélhetünk, melyek megtekintése után azon túl, hogy jól szórakoztunk, rengeteg új dolgot tanulhatunk. Ilyen a Békés harcos útja, A boldogság útja, Bakancslista.

A személyiségfejlesztés megtérül

Összességében tehát elmondható, hogy a személyiségfejlesztés egy olyan területe az életünknek, amire ha időt és energiát szánunk, életünk egyik legjobb döntését hozzuk meg.  Jó lehet utunk során nem lesz mindig könnyű dolgunk, de ez ne tántorítson el minket, mert ha a megfelelő emberekre, és megfelelő módszerekre rátalálunk, véleményem szerint nincs olyan cél, amit ne érhetnénk el.

Szóval, mire vársz?